Közölte, hogy bár a kamara az elmúlt években tisztességesen végzett szakmai munkát, ezt a „politikai csinnadratta” meglehetősen eltakarta. Kiemelte, most próbálják a politikától megszabadítani a kamarát úgy, hogy a jövőben ennek lehetősége se maradjon fenn.

A kamara átvilágítása során szerzett tapasztalatokról elmondta, hogy külföldi, például brüsszeli gazdatüntetéseket 30 millió forinttal, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet 2024-ben és 2025-ben 8 millió forinttal támogatta a kamara. Megkérdőjelezhető megbízási és munkaszerződésekre 93,5 millió forintot biztosított a kamara, továbbá köze volt az országgyűlési választásokat megelőző két politikai rendezvényhez is, ezek összköltsége 191 millió forint volt.

Közölte, hogy Győrffy Balázs, volt kamarai elnök a lemondását megelőző napon három kommunikációs keretszerződést kötött bruttó 1,8 milliárd forintért; 2020-2026 között pedig a kamara a Balásy Gyulához tartozó cégcsoporttal rendezvényszervezési szerződéseket kötött 2,4 milliárd forint összértékben.

Az átvilágítás során azt is megállapították, hogy a kamara elnökének, vezetőségének és a megyei elnököknek a tiszteletdíjára és egyéb juttatásaikra a jelenlegi kamarai ciklusban 7,9 milliárd forintot, évente mintegy 2 milliárd forintot „tapsoltak el”.

A felsorolt tételekre a kamara összesen 14 milliárd forintot költött - összegezte a kamarai biztos.

Zoltán Péter a kamara szakmaiságának biztosítása érdekében felhívta a figyelmet a szervezetben dolgozó mintegy 700 falugazdászra, akik közvetlen kapcsolatban vannak több mint 117 ezer vállalkozással.

Közölte, hogy 684 falugazdászt online, közülük pedig reprezentatívan 80-at mélyinterjú keretében kérdezték meg a kamara feladatairól, a továbbiakban a szakmai szervezetek mellett év végéig a 117 ezer gazdálkodót is megkérdezik.

Arra is kitért, hogy az agrárkamaránál létszámcsökkentés történt: idáig 70 munkavállalótól váltak meg és a következő 2-3 hétben további 50-től búcsúznak el.

Ezen intézkedések célja, hogy egy összefogott, szakmailag fókuszált és hatékony, világos vonalak mentén működő kamara legyen, amelynek nem kell egyéb más tevékenységekkel foglalkoznia.

Zoltán Péter a sajtótájékoztatón bemutatta a kamara vagyoni helyzetéről szóló jelentését és közölte, hogy vagyonvesztés nincs. A jelentésből kiderült például, hogy a kamarának 2025-ben 17,6 milliárd forint volt a tagdíjbevétele. Idén egy kormányzati döntés következtében a kamara tagdíját az állam átvállalja, így a díjat a tagoknak nem kell befizetni.

Hozzátette, hogy a kamarai törvény módosításával a tagdíjakat jelentősen csökkenteni kívánják, de pontos összeget nem mondott. Ugyanakkor jelezte, a tagdíj mértékéről egyeztetnek a szakmai szervezetekkel.

A jelentésben azt is megállapították, hogy a kamara költségvetését 11,1 milliárddal forinttal tudják csökkenteni, ennek csaknem fele személyi jellegű ráfordítás. A megtakarítás mértékét tekintve megjegyezte, hogy ez az összeg a szervezet éves költségvetésének több mint az egyharmada. Egyúttal kiemelte, hogy mindez nem érinti a kamara érdemi munkáját.

Szólt arról is, hogy elkészült a kamarai törvény módosításának tervezete, és szeretnék, ha ez minél hamarabb a parlament elé kerülne. A kamarai törvény életbelépése szükséges ugyanis a kamara alapszabályának módosításához, amely alapján megválasztják majd az új tisztségviselőket, és szeretnék, ha november végén megtartanák a kamarai választásokat.

Köböl Anita kormányszóvivő az sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a kamara törvényes, átlátható, szakmai működésének biztosítása négy lépcsőben történik: a kamara szerepének megerősítése, a gazdálkodás racionalizálása, a testület működése és a választási rendszer átalakítása, valamint az átvilágítás eredményeinek bemutatása. A cél ugyanis nem pusztán az, hogy feltárják a korábbi visszaéléseket és hibás döntési mechanizmusokat, hanem, hogy önálló, politikai befolyástól mentes szervezetet tudjanak létrehozni.