Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy a magyarok joggal büszkék a találmányaikra, ám a szellemi tulajdonjog jelentősége még nem tudatosult eléggé, kevés vállalkozás vesz igénybe szakértői segítséget. Bognár Lajos szerint a hiányosságot igazolja, hogy a magyar termékekhez képest az osztrákok háromszor több védjeggyel rendelkeznek. Hozzátette, hogy a szellemi tulajdonjog tudatosabb védelmével a magyar újítások belföldön hasznosulhatnának, itt születhetne belőlük gazdasági előny, értékesebbé válhatnának az ötletgazdák cégei, könnyebben találhatnának befektetőket.

A helyettes államtitkár szerint a kampány sikerét a kedvező időzítés is segíti, hiszen a magyar élelmiszeripar jelentős fejlesztési forrásokhoz jut a következő években. Úgy véli, hogy a magyar agrárvállalkozások régóta várt kiugrási lehetőség előtt állnak, ha jól használják föl a támogatásokat, és a bővülő exportlehetőségekkel úgy tudnak élni, hogy az innovációikat megfelelő jogi védelemmel bástyázzák körül – tette közzé az elhangzottakat az agrártárca.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint a vállalkozások jövője múlhat azon, hogyan bánnak a szellemi tulajdonjogaikkal (Intellectual Property, IP). Termékek, technológiák, cégnevek, logók, márkák mind levédhetők, és akik ebben már szereztek gyakorlatot, a kampány keretében példát mutathatnak másoknak. Bár köztudott, hogy minden ötlet ellopható, és minden termék lemásolható, a magyar vállalkozásoknak alig több mint három százaléka foglalkozik a szellemi tulajdonjogaival. Az SZTNH vezetője a kisvállalkozásokat tekinti a kampány legfontosabb célcsoportjának, mivel nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy mások tapasztalataiból tanuljanak, és tudatosabbá váljanak ezen a téren.