Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a takarmánygyártó, gabona-és fehérjenövény kereskedő cégcsoport (UBM) Nemzetközi Szakmai Napján szólalt fel, ahol úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, hatékonysága és eredményessége is javult. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2021 között 27 százalékkal, az élelmiszeripar teljesítménye 42 százalékkal bővült. Az egy hektárra jutó hozzáadott érték ugyan ebben az időszakban több mint két és félszeresére növekedett. Ez az érték Írország után a második legjobb eredmény az Európai Unióban és messze meghaladja az Unió egészének 26 százalékos értékét. A mezőgazdaságban a reáljövedelem 111 százalékkal emelkedett, amely a harmadik legjobb eredmény az unióban.
Az agrárexport bővülése mellett a mezőgazdasági beruházások is látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók 2021-ben 542 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, 70 százalékkal többet, mint 2010-ben.
Farkas Sándor szerint az elért eredmények azonban nem jelentik azt, hogy minden rendben lenne és ne volna még tennivaló. Az egyik legjelentősebb kihívásként jelölte meg az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítását. Üdvözölte a siófoki rendezvényt, melynek egyik célja, hogy fórumot biztosítson az állattartóknak és a takarmánygyártóknak. A rendezvény alkalmat kínál arra is, hogy a résztvevők ütköztessék érdekeiket és lehetőség szerint közös megállapodásra jussanak – az egész mezőgazdaság érdekében. Ezt erősíti a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem és az UBM Cégcsoport konferencián aláírt együttműködési megállapodása is.
A miniszterhelyettes említést tett a válságidőszakról, amely eddig ismeretlen megoldásokat igényelt valamennyiünktől. Ezek között a viszonyok között kell gazdálkodni és lehetőség szerint a korábbi fejlődési irányt tartani - fogalmazott. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelését az agrárpolitika kulcsfontosságú és központi kérdésének nevezte.
Farkas Sándor úgy fogalmazott: a takarmány-előállítók és az állattartók egymásrautaltsága nem szorul magyarázatra. Annak érdekében, hogy kapcsolatuk a nemzetgazdaság egésze számára gyümölcsöző legyen, fontos cél, hogy az európai takarmánygyártás legyen tudásvezérelt, megbízható és felelős partnere az állattartásnak. Biztonságos terméket kell előállítani, minél fenntarthatóbb termeléssel. Mint mondta, büszkék arra, hogy a magyar takarmányipar szakmai és műszaki felkészültsége nagyon magas, minden adott tehát a jó minőségű takarmány előállításához, amely nélkülözhetetlen Magyarország biztonságos takarmányellátásához.
