Az átfogó tudományos értékelés eredménye alapozhatja meg, hogy a jégkármérséklő rendszer milyen területi lefedettséggel, működési feltételekkel és finanszírozással folytatódjon.

A határidőről Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter beszélt augusztus végén. Közlése szerint az MTA vezetésével dolgozó szakértői csoport a rendszer eredményességét, valamint környezeti, egészségügyi és aszályhatásait vizsgálja.

A részletes kutatási terv egyelőre nem nyilvános. Nem ismert a szakértői csoport összetétele, a felhasznált adatok köre és az alkalmazott módszertan sem. Ezek bemutatása alapvető lesz ahhoz, hogy a jelentés megállapításai ellenőrizhetők legyenek.

Nem elég a károkat összeadni
A JÉGER 2018-ban kezdte meg országos működését. Talajgenerátorai ezüst-jodid-részecskéket juttatnak a légkörbe. A hatóanyag a zivatarfelhőkben több, kisebb jégszem kialakulását segítheti elő. A rendszer célja nem a jégeső megszüntetése, hanem a jégszemek méretének és az általuk okozott kárnak a mérséklése.

A hatásosság megállapítása összetett feladat. Nem lehet ugyanazt a zivatarfelhőt beavatkozással és beavatkozás nélkül is megfigyelni, ezért hosszabb adatsorokra, összehasonlítható térségekre, radaradatokra és pontos kárfelmérésekre van szükség.

Az éves jégkárok egyszerű összevetése nem ad biztos választ. A kár nagyságát a zivatarok gyakorisága, erőssége és területi eloszlása mellett az érintett növénykultúrák értéke és a biztosított terület változása is befolyásolja.

Az aszálykérdés külön vizsgálatot igényel
A rendszer körüli vita a 2026-os súlyos aszály idején erősödött fel. Több gazdálkodó azt feltételezte, hogy a JÉGER befolyásolhatja a csapadék mennyiségét vagy területi eloszlását.

A miniszter szerint a HungaroMet adatai nem támasztják alá, hogy a rendszer fokozná az aszályt. A készülő jelentésnek ugyanakkor ezt a kérdést is részletesen, nyilvános adatok alapján kell értékelnie.

Ehhez a generátorok működési idejét, a légköri áramlásokat, a radar- és csapadékméréseket, valamint az összehasonlítható térségek hosszabb idősorait együtt kell vizsgálni. Egy-egy település vagy gazdaság tapasztalata fontos jelzés lehet, de önmagában nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot.

A mezőgazdasági aszályt ráadásul nem egyetlen zápor elmaradása okozza. Kialakulásában a tartós csapadékhiány, a magas hőmérséklet, a párolgás, a talaj vízkészlete és a növényállomány vízigénye egyaránt szerepet játszik.

Már átalakult a rendszer működése
A JÉGER üzemeltetését július végén több vármegyében szüneteltették, miután egy gazdálkodói felmérésben a válaszadók többsége ezt kérte. Vas, Zala, Somogy és Baranya vármegyében folytatódott a védekezés, de a generátorokat már csak legalább 80 százalékos jégeső-valószínűségnél lehet bekapcsolni.

A területileg eltérő működés új összehasonlítási lehetőséget teremthet. Egyetlen részleges szezon adatai azonban nem feltétlenül elegendők következtetések levonásához, mert a zivatartevékenység térben és időben jelentősen változik.