Az őszi borsó egyik legfontosabb előnye, hogy fejlődéséhez a téli csapadékot is felhasználja. Ezzel olyan fehérjenövény lehet a gazdaságok vetésszerkezetében, amely mérsékelt víz- és tápanyagigény mellett termeszthető. A döntés előtt azonban a termelési kockázatok mellett az értékesítési lehetőségeket is mérlegelni kell.

A növény vetésterülete 2025 őszén megközelítette a 40 ezer hektárt. Terjedését segítheti, hogy a legtöbb talajtípuson termeszthető, nem igényel különleges gépesítést, és a munkacsúcsok egy részét is eltolja. Vetésének optimális időszaka október vége, de az időjárástól függően november eleje is szóba jöhet.

Kevesebb input
Pillangós növényként az őszi borsó nitrogént köt meg, ezért tápanyagigénye mérsékelt. A foszfor- és káliumpótlást a talaj állapotához kell igazítani, a nitrogén kijuttatásáról pedig eltérnek a termesztői vélemények. Egyes technológiák hektáronként 10-30 kilogramm hatóanyaggal számolnak.

Előveteményként is értékes lehet. Az AgrárUnió által megszólaltatott szakember tapasztalata szerint a borsót követő búza termése hektáronként akár 1-1,5 tonnával is meghaladhatja a más elővetemények után elérhető hozamot. Ez üzemi szinten akkor is számíthat, ha maga a borsó csak mérsékelt jövedelmet ad.

A korszerű fajták megfelelő fejlettségi állapotban, hótakaró nélkül is elviselhetik a mínusz 16-19 Celsius-fokos hideget. A termesztés kockázata ugyanakkor nem tűnik el: a virágzás idején jelentkező fagy, hőség vagy vízhiány ronthatja a terméskötést.

A növényvédelmi feladatok közül a gyomirtás időzítése különösen fontos. Levéltetvek és gombás betegségek is megjelenhetnek, a megdőlés kockázatát pedig az afila típusú fajták kapaszkodó kacsai mérsékelhetik. A betakarítás általában az őszi árpa aratása előtt kezdődik.

Jó, de nem általános megoldás
Az őszi borsó terméspotenciálja meghaladhatja a hektáronkénti 6 tonnát, de országos szinten inkább 3-4 tonnás hozam tekinthető reálisnak. Fehérjetartalma 21-24 százalék, miközben keményítőtartalma meghaladja a 40 százalékot. Takarmányozási és élelmezési célra egyaránt felhasználható.

Az értékesítési ár az AgrárUnió összeállítása szerint tonnánként 80-110 ezer forint között mozoghat. Ezen a szinten a közvetlen árbevétel önmagában nem feltétlenül teszi kiemelkedően jövedelmezővé a kultúrát. A vetésforgóban betöltött szerep, a mérsékelt inputigény és a fehérjenövényekhez kapcsolódó támogatás együtt azonban árnyaltabb gazdasági mérleget adhat.

Az őszi borsó ezért nem általános megoldás a szárazodó növénytermesztésre. Ott lehet helye, ahol a téli csapadék hasznosítása, a vetésforgó javítása és a munkaszervezési előnyök mellé előre azonosítható felvevőpiac is társul.