A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint az idén a csapadékhiány és a rovarkártevők okoztak gondot a termelőknek, ennek ellenére a kínálat ebben a szezonban is kiváló minőségű.

A szervezetek adatai szerint hazánkban mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád és Heves megyékben is sokan foglalkoznak ezzel.

A karácsony előtti hetekben évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára, ennek jelentős része, csaknem 70 százaléka nordmann fenyő.

Az elmúlt évtizedben ez a fenyőfaj vált a legnépszerűbbé Magyarországon, megelőzve a hosszú ideig csúcstartó lucfenyőt és a kékes színű tűleveleivel gyönyörködtető ezüstfenyőt.

A közleményben azt javasolják, hogy az ünnepekre a vásárlók részesítsék előnyben a vágott fenyőt a „földlabdás” fenyővel szemben, ugyanis jó minőségű és a kiültetés után is megmaradó fenyő speciális nevelést igényel. Amennyiben a földlabdás fenyőfa mellett döntenek, úgy kizárólag hivatalos díszfaiskolából szerezzék be a növényt.

Bármely fajtára essen is a választás, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásároljanak. A termelők szinte az ország összes településén megjelennek.

A fenyővásárok december elején kezdődtek és egészen szentestéig tartanak. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen - teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében - tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel vizet.

A tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő fenyőfák nem erdők kiirtásából származnak, hanem célültetvényeken történő termesztésből. Az az állítás sem igaz, miszerint akik műfenyőt választanak, környezettudatos döntést hoznak.

Miközben a karácsonyfa célra termesztett fenyők oxigént termelnek, a műfenyők előállítása, megsemmisítése komoly környezeti terhelést okoz. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen – derül ki a körképből.

*

Az agroinform.hu információi szerint a vásárlóknak ebben az évben a lucfenyőért 5 ezer, az ezüstfenyőért 7 ezer, míg a nordmann fenyőért 10 ezer forint körüli összeget kell fizetniük méterenként. Egyes helyek árai között akár 10-15 százalékos eltérések is lehetnek, az árak leginkább a nordmann fenyő esetében szóródnak.

A mezőgazdasági portál november végi felmérése szerint a vásárlók 61 százaléka legfeljebb 10 ezer forintot tervez fenyőfára költeni, ám ezt a keretet a piaci realitásokkal szembesülve egy részük jó eséllyel túllépi majd. A vevők mindössze 15 százaléka kalkulál 20 ezer forint feletti kiadással.

A legdrágább fenyőfaj, a nordmann fenyő iránt a vásárlók 59 százaléka érdeklődik, a lucfenyő 24, az ezüstfenyő 14 százalékos aránnyal áll a lista következő helyein.

A mindössze 3 százalékot kitevő további fajták közül a feketefenyő mellett a kolorádófenyőt emeli ki a portál, amely - mint írták - a gombafertőzés miatt visszaesett duglászfenyőt pótolja a kínálati palettán.

A felmérésből az is kiderül, hogy a vevők 58 százaléka másfél méter feletti, 42 százaléka ennél kisebb fenyőt tervez vásárolni, míg gyökeres, földlabdával árusított fák iránt a vásárlók 18 százaléka érdeklődik.

Az, hogy mennyi fenyőfa fogy el karácsony előtt, csupán az utolsó napokban fog kiderülni, a vásárlók 37 százaléka ugyanis az utolsó hétre hagyja a fenyő megvételét - ismertették.

Az Agroinform.hu tájékoztatása szerint jelenleg a lakosság negyede díszít karácsonykor műfenyőt, amelynek kiválasztásakor a leggyakoribb indok a környezet védelme. A műfenyő mellett többen érvelnek még a több éven át lehetséges felhasználhatóság miatti árelőnnyel és a kiszáradásból fakadó levélhullás elmaradásával is.

A portál azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a karácsonyfának ültetett fenyő összességében környezetbarátabb, mint a műfenyő. Termesztése hasonló más mezőgazdasági növényekéhez, a kidobott fák többségét pedig komposztálják, így azoknak sem az előállítása, sem megsemmisítése nem terheli jelentősen a környezetet.

Az élő fenyők vásárlásával a vevők nem a távol-keleti gyártókat, hanem nagyrészt a magyar termelőket támogatják, Magyarországon ma 600-700 családi gazdaság termeszt 3.000-3.500 hektáron fenyőfát. Az éghajlatváltozás nagy kihívást jelent a termesztőknek, mivel egyik fenyőfajta sem bírja jól a szárazságot, a páratartalom hiánya pedig legyengíti a fákat, ez pedig megkönnyíti a kártevőkkel való fertőződést.

Győrfy Balázs, a Karácsonyfa Gazdakör elnöke az Agroinform.hu-nak elmondta: az aszályos év és a kártevők elleni védelem gyorsan növekvő költségei miatt kisebb áremelkedésre szükség volt idén, ám az import drágulása miatt a hazai fenyők ára továbbra is versenyképes maradt.