Bár az elérhető ízek és a recepttúrák sokat változtak az elmúlt száz évben, a szaloncukor még mindig ikonikus terméke a karácsonyi ünnepkörnek Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok körében is, évente 3.000-3.500 tonna fogy el a hazai piacon.

Miközben a fogyasztás mennyisége az elmúlt években nem változott, a kereslet szerkezete átalakulóban van. A tradicionális ízek továbbra is nagyon népszerűek, ahogyan a prémium termékek iránt is stabil a kereslet. A piacról azonban egyre inkább kiszorulnak az alacsony kakaó-tartalmú, úgynevezett alsópolcos termékek, amelyek a minőségben már túl nagy kompromisszumot várnak el a fogyasztóktól.

Az idei szezonban a körkép szerint az látszik, hogy a vásárlók két irányba mozdulnak. Egyrészt továbbra is nagyon erős az érdeklődés a hagyományos, nosztalgikus ízek és formák iránt, amelyek zászlóvivője egyértelműen a zselés szaloncukor, amelyet a kókuszos, marcipános és mogyorókrémes követ, másrészt egyre többen keresik az innovatív, különlegesebb szaloncukrokat, mint például a magas gyümölcstartalmú (körte, áfonya, rumos vagy vörösboros szilva), vagy prémium olajos magvakkal, pisztácia-, illetve diótöltelékkel készített szaloncukrokat.

A nagy áruházláncokban kapható márkák mellett erős a kereslet a jellemzően kis mennyiségben, cukrászdákban vagy kézműves kisüzemekben készült termékek iránt is, amelyek jellemzően nem is kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.

Ami az árakat illeti, a kakaó az elmúlt időszakban jelentősen drágult, ráadásul a piacot is nagy bizonytalanság övezi az árak alakulásával kapcsolatban, ami a hazai gyártók működésére is rányomja a bélyegét. Az ünnepi termékeknél sem volt elkerülhető az áremelés, ráadásul ezen szezonális termékek döntő részben nemes és drága anyagokból, kakaóvajból, csokoládéból, marcipánból, pisztáciából készülnek. A gyártók költségeit pedig a kézzel készült vagy munkaigényes elem és a díszcsomagolás is tovább növeli.