Ebből a most elkészült korpapellet-előállító üzem létesítéséhez 437 millió forintnyi támogatást használt fel a társaság. Az új üzem révén az eddig is képződő takarmánykorpát fogja tovább feldolgozni és hozzáadott értékkel piacra dobni a kft.
Az MTI tudósítása szerint Johann Tiemens, a Júlia-Malom Kft. egyik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy több mint 20 éve egy búzaföldön álmodták meg az első malom épületét. A mára európai szintű malomipari üzemmé fejlődött létesítményt a gazdák, környékbeli termelők évente hárommillió tonna gabonával látják el.
Csontos Attila, a kft. másik ügyvezető igazgatója közölte: Kunszállásra logisztikai szempontból esett a választásuk, hiszen az ország közepének tekinthető. A múltra visszatekintve elmondta: 2006-ban adták át a második, majd rá két évre a harmadik malmot. Később két alkalommal építettek silókat, tehát folyamatosan bővítették a vállalkozást.
Bernáth Csaba, a Júlia-Malom Kft. szintén ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy céljaik, fejlesztéseik eléréséhez nagyban hozzájárult a kiszámítható, vállalkozásbarát szabályozás és a célzott élelmiszeripari támogatások. Mint mondta, működésükre jellemző, hogy az elérhető legkorszerűbb technika beépítése mellett kizárólag magyar alapanyagot vásárolnak és dolgoznak fel. Piacaik több mint hetvenöt százaléka is magyarországi.
Az eseményen elhangzott, hogy a pelletálló üzem - amely része egy beruházási sorozatnak - a dabasi székhelyű Vitafort Zrt.-vel való együttműködés eredményeként jött létre.
Csontos Ádám, a Júlia-Malom Kft. műszaki igazgatója ismertette, hogy az általuk előállított melléktermékhez, a búzakorpához a pelletálás során a Vitafort Zrt. által biztosított ásványi anyag és vitamin keverékeket, premixeket adnak, így javítva annak eltarthatóságát, tárolhatóságát és kezelhetőségét. Az így előállított késztermékek kiegészítő takarmányként szolgálnak.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Júlia-Malom Kft.-vel való együttműködésük során egy termékcsalád négy termékét gyártják majd. „Egy olyan termékben gondolkodtunk, amely biztos hátteret ad a szarvasmarhák egészségmegőrzéséhez és a jó termelési eredmények eléréshez”.
Címlapfotó: Pelsőczy Csaba/AM
