A vásárlók egyre gyakrabban nemcsak az árat nézik, hanem azt is, miből készült az élelmiszer. A rövid, érthető összetevőlista és a kevesebb adalékanyag ma már nem réspiaci igény, hanem egyre erősebb elvárás az élelmiszer-feldolgozásban.

A „clean label” kifejezésnek nincs egységes, minden országban pontosan szabályozott jelentése, a piaci üzenete mégis világos: a fogyasztó olyan terméket keres, amelynek összetétele átlátható, alapanyagai felismerhetők, és a címke nem igényel külön magyarázatot. Ezt az irányt az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság is erősíti.

A változás a feldolgozóiparnak gyakorlati feladatot jelent. A kevesebb mesterséges színezék, aroma, tartósítószer vagy állományjavító nem pusztán címkemódosítás. Új receptúra, stabil technológia, megbízható beszállítói háttér és következetes minőségellenőrzés kell hozzá.

Ezért a trend az agrártermelőket is érinti. Ha egy feldolgozó kevesebb technológiai korrekcióval dolgozik, nagyobb szerepe lesz az alapanyag ízének, beltartalmának, állományának és egyenletességének. A gabona, tej, hús, zöldség, gyümölcs vagy fűszerpaprika értékét nemcsak a mennyiség, hanem a feldolgozhatóság és a nyomon követhetőség is erősebben meghatározhatja.

A clean label ugyanakkor nem jelentheti az élelmiszerbiztonsági elvárások lazítását. A minimálisan feldolgozott, tartósítószer-mentes vagy természetesebb összetételű termékeknél a higiénia, a hűtési lánc, a csomagolás és az eltarthatóság kérdése még hangsúlyosabb. A kevesebb adalék csak akkor piaci előny, ha közben a termék biztonsága és állandó minősége nem sérül.

A hazai élelmiszeripar számára ez a trend egyszerre lehetőség és nyomás. Lehetőség, mert felértékelheti a jó minőségű, ismert eredetű magyar alapanyagot. Nyomás, mert az egyszerűbb összetétel gyakran drágább technológiát, pontosabb gyártást és szorosabb beszállítói együttműködést igényel.

A következő években azok a vállalkozások kerülhetnek jobb helyzetbe, amelyek nem divatszóként kezelik a clean label irányt, hanem termékfejlesztési és alapanyag-stratégiai kérdésként. A vásárló egyre inkább érteni akarja, mit vesz le a polcról. Erre az élelmiszerlánc minden szereplőjének reagálnia kell.

Kováts Viktor