Előző írásunkból már megtudhatták, hogy az alábbi szerves anyagok közül (komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok pl. kukoricaszár) hogyan alkalmazzuk a szecskázott szalmát a talajjavítás céljára, jelenlegi írásunkból pedig a további szerves anyagok (komposzt, zöldtrágya) felhasználásának módjairól teszünk közzé minél több részletet.
Komposzt
A komposztok (növényi maradványok, fűnyesedékek, falevelek stb. vagy ezek kombinációi) esetében érdemes megemlíteni, hogy érett komposzt használata javasolt, mert ezáltal már a bomlási folyamatot (időt) megtakarítva hamarabb tudják a növényeink hasznosítani a benne rejlő tápanyagokat. Komposztok esetében érdemesebb mindig előre tervezni, és a jövő, vagy az azt követő évben kijuttatandó komposztmennyiségeket már az idei évben komposztálni és kezelni.
A kijuttatható mennyiséget lehet a növényi kultúrákhoz és azok tápanyag igényéhez igazítani és alkalmanként minimum 5-10 kg/m²-rel számolni. Természetesen ennél több is kijuttatható, mivel érett komposzt kijuttatása esetén nem ismert túladagolás, csak pozitív hozadékáról tudni, amely talajszerkezet javulásban nyilvánul meg. A kijuttatása és talajba forgatása a felső 15-20 cm termőrétegbe ajánlott.
A komposzttal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy amennyiben a fóliaházainkban letermett növényi maradványokat szeretnénk komposztálva újrahasznosítani, úgy abban az esetben csak a totális fertőtlenítésen (pl. kén elégetésével) átesett növényi részeket érdemes, mert amennyiben olyan komposztot viszünk be, amelyeken előzőleg nagy mennyiségű élő kártevők és kórokozók voltak felszaporodva, úgy a fertőzéseket ismételten visszavisszük a fóliaházainkba.
Zöldtrágya
A zöldtrágya olyan növény, amelyet kifejezetten azért termesztünk, hogy javítsa a talaj minőségét, majd beforgatjuk a talajba, amikor eléri a megfelelő fejlődési stádiumot. Ezek a növények gyorsan növekednek és tápanyagokat adnak vissza a talajba. E növények termesztésénél (a fóliaházak esetében) akár egy második szezont, de olykor egy teljes évet is áldoznunk kell a fóliaházaink talajának javítása érdekében.
A zöldtrágyanövények többfélék lehetnek. Vannak a nitrogénmegkötő növények, pl. lucerna, bükköny, here, bab, szója stb., amelyek gazdagítják a talajt nitrogénnel. Vannak a gyorsan növők, mint a mustár, rozs, zab és repce, amelyek gyorsan fejlődnek és sok zöldtömeget termelnek. Aztán ott vannak még a talajlazító növények, mint a retek, a facélia és más mélyre hatoló gyökerű növények, amelyek segítenek lazítani a talajt és javítani a vízáteresztő-képességet.
A zöldtrágyákat általában a főnövény termesztési ciklusa után vagy előtte kell vetni. A magokat sekélyen kell vetni, általában 1-2 cm mélyen. A vetési sűrűség a növénytől függ, de általában sűrűn kell vetni őket, hogy gyorsan borítsák be a talajt. A zöldtrágyanövényeket rendszeresen öntözni kell a fóliaházakban, mert ott a talaj gyorsabban kiszáradhat, mint szabadföldön. Nincs szükség különösebb tápanyag-utánpótlásra, mivel a zöldtrágya növényeknek a talaj javítása a fő célja. A zöldtrágyákat akkor a legjobb beforgatni a talajba, amikor elérik a virágzási stádiumot, de mielőtt még magot hoznának. Ugyanis ekkorra tartalmazzák a növények a legtöbb tápanyagot.
A növényeket le kell vágni és beforgatni a talaj felső rétegébe, általában 15-20 cm mélyre. Ezt kézi eszközökkel vagy gépi berendezéssel is el lehet végezni. A beforgatott növényi részeknek időre van szüksége, hogy lebomoljanak és tápanyaggá váljanak. Ez általában néhány hét, de akár hónapokig is eltarthat, a hőmérséklettől és a talajnedvességtől függően.
A zöldtrágyák gazdagítják a talajainkat nitrogénnel és más fontos tápanyagokkal, valamint a gyökereik lazítják a talajt, és javítják a talaj víz- és levegőáteresztő képességét. Továbbá a zöld növénytakaró védi a talajt a kiszáradástól.
Érdemes váltogatni a zöldtrágyanövényeket, hogy a talaj különböző tápanyagokat kapjon és a kártevők, betegségek felszaporodásának esélye csökkenjen. A zöldtrágyák rendszeres használata jelentősen hozzájárulhat a fóliaházak talajának hosszú távú egészségéhez és termékenységéhez.
(Folytatjuk.)
Nagy Éva
az „Egán Ede” KGK” J. A. falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
