Több gazdaságban idén is lehetőség nyílik „Szedd magad!” szüretre, így a családok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak friss gyümölcsöt.

A NAK összegzése szerint az idei termés rendkívül változatos képet mutat. A tavaszi virágzáskor több hullámban érkező lehűlések számos termőtájon okoztak károkat, de ez az év ismét rámutatott arra is, hogy a sikeres termesztés nem kizárólag az időjáráson múlik. A megfelelő termőhely kiválasztása, a korszerű fajtaszerkezet, az öntözés és a szakszerű termesztéstechnológia legalább olyan fontos, mint a fagyvédelmi megoldások alkalmazása, amely önmagában nem elégséges a gazdaságos és versenyképes őszibaracktermesztéshez. A szakemberek tapasztalatai szerint ugyanazon ültetvényen belül is jelentős különbségek mutatkozhatnak az egyes fajták termőképessége között.

Ez jól mutatja, hogy a jövőben az őszibarack-termesztés versenyképességének egyik kulcsa a termőhelyhez legjobban alkalmazkodó fajták kiválasztása és a modern termesztési technológiák alkalmazása lehet.

Az íze a legnagyobb előny
Magyarország földrajzi adottságai különleges előnyt biztosítanak a hazai őszibarack számára. Legjelentősebb termesztőkörzeteink Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Tolna megye. A mediterrán országokhoz képest hűvösebb éghajlatnak köszönhetően a gyümölcsök harmonikusabb sav-cukor aránnyal, gazdagabb aromaanyagokkal és intenzívebb ízvilággal rendelkeznek. Mivel az őszibarack érzékeny, puha húsú, a távoli országokból érkező importtermést gyakran még éretlenebb állapotban szedik, hogy kibírja a szállítást. Bár – mivel az őszibarack utóérő – a gyümölcs később tovább érik, jellegzetes zamatanyagait nem tudja teljesen kialakítani.  A frissen szedett hazai őszibarack ezért ízében és élvezeti értékében is jelentős előnyt kínál a fogyasztóknak.

Szeptemberben is ehetjük
Az időjárástól függően a magyar őszibarack akár szeptember elejéig vagy közepéig is elérhető lesz. Az idei szezonban a megfelelő növényvédelmet alkalmazó ültetvényekben jelentősebb növény-egészségügyi problémák eddig nem nehezítették a termesztést.

Az őszibarack a friss fogyasztáson kívül kiváló alapanyag lekvárokhoz, dzsemekhez, kompótokhoz és befőttekhez is. A befőttkészítéshez különösen jól használhatók az úgynevezett kemény húsú, ipari típusú fajták – például a Babygold-sorozat –, amelyek hőkezelés után is megőrzik állagukat.

Tartalékok a termesztésben
A világon évente mintegy 25 millió tonna őszibarackot állítanak elő, Kína – közel 17 millió tonnával – messze a legnagyobb termelő. Európában évente mintegy 4 millió tonna terem, elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban. Magyarország adottságai ugyanakkor lehetővé tennék a jelenleginél jóval nagyobb termelést. Országunkban ma már mindössze mintegy 2.400 hektáron található árutermelő őszibarack-ültetvény, miközben az 1970-es években még közel 13 ezer hektáron termesztették ezt
a gyümölcsöt. Az éves termés jellemzően 10-20 ezer tonna, de kedvezőtlen évjáratokban jóval alacsonyabb is lehet. Eközben a hazai fogyasztás kielégítéséhez évente becslések szerint 10-15 ezer tonna import érkezik.

A hazai ültetvények jelentős része elöregedett, miközben az új telepítések üteme nem elegendő az állomány megújításához. A szakma szerint hosszú távon korszerű ültetvényekre, modern fajtákra, öntözésfejlesztésre és tudatos termőhely-választásra van szükség ahhoz, hogy a magyar őszibarack ismét meghatározó szereplője lehessen a hazai és akár az exportpiacoknak is.

Együnk hazait!
A szakemberek arra biztatják a vásárlókat, hogy a szezonban részesítsék előnyben a magyar őszibarackot. A helyben termesztett gyümölcs nemcsak frissebb és ízletesebb, hanem megvásárlásával a hazai kertészetek fennmaradását és fejlődését is támogatják.

A magyar őszibarack fogyasztása ráadásul egészségügyi szempontból is kiváló választás: vitaminokban, rostokban és antioxidánsokban gazdag, kalóriatartalma alacsony, miközben
a nyári hónapok egyik legkedveltebb frissítő gyümölcse.