A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

A mezőgazdaságban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termelők ne kizárólag egy-egy kiugró terméseredmény, hanem több termőhelyen, azonos módszertan mellett elvégzett objektív kísérleti eredmények alapján válasszanak fajtát. Ezt a célt szolgálja a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere.

„Soha nem látott extrém időket élünk, május óta gyakorlatilag nem érkezett számottevő csapadék, főleg a keleti országrészbe. Az eredmények azt mutatják, hogy az ország búzatermesztési szempontból kettészakadt, az egyes kísérleti helyek között hatalmas különbségek alakultak ki. A tapasztalatunk az, hogy a genetikai háttér megfelelő, a vizsgált fajták mindegyike alkalmas köztermesztésre. A fajtaválasztási döntést minden esetben a helyi adottságokhoz igazítva, táblaszinten kell meghozni. A sok termőhelyen végzett fajtakísérleteink továbbra is fontos tájékozódási forrást és tapasztalatot jelentenek a gazdálkodók és a szakma egésze számára, így a program folytatását a szövetség a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja” - hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint különösen nagy elismerés illeti a kísérletek kivitelezőit, amiért ilyen rendkívül nehéz évjárati körülmények között is sikerült megfelelően lebonyolítani a vizsgálatokat. „A 2025-26-os kísérleti évben ismét jól vizsgázott a rendszer. A posztregisztrációs kísérletek alapfeladata, hogy objektív információkkal segítsük a termelőket, ezt idén is teljesíteni tudtuk, ezért a mostani eredmények a gazdálkodók számára nagy segítséget jelentenek a fajtaválasztáshoz”.

Őszi búza: Nyugat-Magyarországtól a Dél-Alföldig nyolc helyszínen vizsgáltak 48 fajtát
A 2025 őszén elvetett őszi búza posztregisztrációs kísérletekben nyolc helyszín – Abaújszántó, Bóly, Füzesabony, Hajdúböszörmény, Martonvásár, Mosonmagyaróvár, Szarvas és Szombathely – vett részt. Ezeken összesen 48 - 29 korai és 19 középérésű - fajtát hasonlítottak össze. A kisparcellás kísérletekben valamennyi fajtát egységes vetőmagnormával vetették. A szakemberek nemcsak a terméseredményeket vizsgálták, hanem számos agronómiai tulajdonságot és minőségi paramétert is értékeltek. Az elemzésben mind a nyolc hely terméseredményei szerepelnek, emellett vizsgálták többek között a szemtermés nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmát. Három helyszínről sütőipari minőségi adatok is rendelkezésre állnak. A búzakísérletek eredménysorában erősen megmutatkozott a különbség a nyugati és délnyugati országrész javára.

Őszi káposztarepce: az aszály és a rovarkártétel is próbára tette az állományokat
Az őszi káposztarepce fajtakísérletekben eredetileg hat helyszínen – Bólyban, Taktaharkányban, Kéthelyen, Dunaszigeten, Jánossomorján és Mecséren – vizsgáltak 19 hibridet. A mecséri kísérletet azonban a súlyos aszálykár és a jelentős rovarkártétel miatt az értékelésből ki kellett zárni. A hibridek közül 14 a középérésű, öt pedig a korai éréscsoportba került. A repcehibridek esetében az olajtartalmat is meghatározták a NAK berendezésével.

Az eredmények értékelésekor a szakemberek az ismétlések közötti eltéréseket és azok szórását is figyelembe vették. A repcekísérletekre erősen hatott a szélsőséges időjárás. A vetést megelőzően száraz és meleg időjárás volt. Majd az ezt követő csapadékosabb és téliesebb időszak miatt a vetések elhúzódtak, az állományok kezdeti fejlődése pedig vontatott volt. Tavasszal azonban ismét jelentős csapadékhiány, helyenként fagy, majd a tenyészidőszak későbbi szakaszában tovább súlyosbodó aszály és nyári forróság nehezítette a növényállományok fejlődését.

A búza és repce mellett 2026-ban először napraforgó-kísérlet is indult, a kukorica vizsgálatok pedig huszadik alkalommal szerepelnek a rendszerben. Ezeknek a kísérleteknek az eredményei ősszel várhatóak.

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek idei és korábbi eredményeiről készült összefoglaló kiadványok itt érhetőek el:
Őszi búza: https://vszt.hu/oszi-buza-posztregisztracios-kiserletek
Őszi káposztarepce: https://vszt.hu/oszi-kaposztarepce-posztregisztracios-kiserletek