Kevés friss zöldség és gyümölcs kerül rendszeresen a magyar asztalokra. Az Eurostat és az OECD adatai szerint az uniós lakosság nagyjából 60 százaléka fogyaszt naponta friss zöldséget vagy gyümölcsöt, Magyarországon viszont ez az arány 40 százalék alatt marad.

Ez nem csak táplálkozási adat. A hazai kertészeteknek azt jelzi, hogy a belföldi piac bővülése nem magától értetődő. Ha a vásárlók jelentős része elsősorban ár alapján dönt, a friss áru könnyen háttérbe szorul az olcsóbb, laktatóbb vagy tartósabb élelmiszerek mögött.

Az elmúlt évek élelmiszer-drágulása ezt erősítette. Sok háztartásnál a kosár végösszege lett az első szempont. Ilyenkor a friss zöldség és gyümölcs akkor kerül be gyakrabban a vásárlásba, ha elérhető árú, megbízható minőségű és jól tervezhető.

A fogyasztás közben más területeken is változik. A baromfi erősödött a sertéshús mellett, nő az érdeklődés a fehérjedús termékek, a minőségi pékáruk és egyes magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. A friss zöldség-gyümölcs viszont sok háztartásban továbbra is költségérzékeny tétel.

A piac kettős. A fizetőképesebb, főként városi fogyasztók egy része keresi a helyi, nyomon követhető, jobb minőségű árut. A többség azonban akciókat, saját márkás termékeket, fagyasztott vagy tartósított megoldásokat választ, ha a friss áru túl drágának vagy kockázatosan romlandónak tűnik.

A kertészeti termelésben nem elég jó termést előállítani. A vevőnek olyan friss árura van szüksége, amely árban, minőségben, kiszerelésben és elérhetőségben is kiszámítható.

Ez a termelők és az értékesítési lánc közös feladata. A kisebb kiszerelések, az egyenletes minőség, a jobb tárolhatóság, a szezonális kínálat pontosabb szervezése és a rövid ellátási láncok mind segíthetnek. A fogyasztó nemcsak terméket vesz, hanem kockázatot is mérlegel: megéri-e, elfogy-e, jó minőségű marad-e.

A hazai zöldség- és gyümölcságazatnak ezért a belföldi kereslet erősítése is stratégiai kérdés. Ha a fogyasztás alacsony marad, a termelők jobban függenek az exporttól, a feldolgozástól és a szezonális ármozgásoktól. Stabilabb belső piac csak akkor épülhet, ha a friss áru a mindennapi kosárban is biztosabb helyet kap.

A következő években az egészségesebb és nyomon követhető élelmiszerek iránti igény várhatóan nő, de ezt az árérzékenység továbbra is fékezheti. A kertészetek számára a feladat világos: nemcsak termelni kell, hanem a fogyasztói döntésekhez is alkalmazkodni.