Átalakítják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezetét, képviseleti rendszerét és tagdíjszabályait. A tervek szerint a köztestület 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven működhet tovább. Kisebb küldöttgyűlés, termékpályákra épülő elnökség és alacsonyabb tagdíjak jöhetnek.

A változás több mint 400 ezer kamarai tagot érint, akik számára nem elsősorban az új név a fontos, hanem az, hogy mennyit kell majd fizetniük, kik képviselik őket, és milyen szolgáltatást kapnak a tagdíjukért. A kamara feladatai az érdekképviselettől a szakmai tájékoztatáson át a falugazdász-hálózat ügyintézési segítségéig terjednek.

A tervek egyik legközvetlenebb eleme a tagdíjrendszer felülvizsgálata. Elsősorban az őstermelők, a kistermelők és a kisebb családi gazdaságok terhei csökkenhetnek, de a nagyobb gazdaságoknál és az élelmiszeripari vállalkozásoknál is mérséklést terveznek.

Konkrét összegeket még nem közöltek. Így egyelőre az sem látható, milyen adatok alapján sorolják majd be a tagokat, mekkora lesz a különbség az egyes díjkategóriák között, és hogyan változik a kamarai szolgáltatások finanszírozása. A tagdíjcsökkentés tényleges hatása csak ezek ismeretében ítélhető meg.

A küldöttgyűlés létszáma a jelenlegi 304-ről 200 főre csökkenhet. A 19 vármegye és Budapest három-három küldöttet delegálna, így hatvan helyet a területi képviselet kapna. További 140 küldött szakmai és érdekképviseleti szervezeteken keresztül kerülhetne be a testületbe.

Az új rendszer a termékpályák közvetlenebb megjelenését célozza. A szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar szereplői így saját szakmai szervezeteiken keresztül juthatnának képviselethez. A rendszer súlyát azonban az dönti el, mely szervezetek kaphatnak delegálási jogot, és milyen szabályok szerint osztják el közöttük a helyeket.

Az országos elnökség tíz tagból állhatna, a legfontosabb agrár- és élelmiszeripari termékpályák képviselőivel. Az elnöki feladatokat félévente más elnökségi tag látná el, miközben a testület megbízatása öt évre szólna.

A rotáció több ágazatnak adhat közvetlen vezetői szerepet, de csak akkor működhet kiszámíthatóan, ha az egymást követő elnökök közös szakmai programot visznek tovább. A gyakori váltás nem járhat azzal, hogy elmosódik a felelősség vagy megtörik az érdekképviseleti munka folytonossága.

Az átmeneti időszakban a kamara működését és gazdálkodását is átvilágítják. A választási szabályokat a tervek szerint szeptember végéig dolgozzák ki, majd társadalmi egyeztetés következhet. Az új kamarai vezetést decemberben választhatják meg.

A reform értékét végül nem a névváltoztatás mutatja meg. A Magyar Mezsgye olvasói számára az lesz a mérce, hogy csökkennek-e a kisebb gazdaságok terhei, átláthatóbb lesz-e a döntéshozatal, és erősebb képviselethez jutnak-e az egyes termékpályák. Erre a részletes tagdíj- és választási szabályok adhatnak majd választ.