A vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló bonni egyezmény részes feleinek 2026. március 23-29-én a brazíliai Campo Grande-ban megtartott 15. döntéshozó ülésén elfogadták a túzokfélék Magyarország által benyújtott nemzetközi fajmegőrzési tervet (Bustard Multi-species Action Plan, Bustard MsAP). A javaslatot az EU és tagállamai mellett Eritrea, Irán, Mongólia és Nigéria, mint társelőterjesztő is támogatta. A stratégiai jelentőségű dokumentumot magyar koordináció mellett a „Túzokok határok nélkül” nemzetközi konzorcium készítette el. A döntéshozó ülés, mint az egyezmény legfőbb döntéshozó testülete, áttekinti a vándorló fajok védelmi helyzetét és a megóvásuk érdekében tett lépéseket, megvitatja az egyezmény szövegének és függelékeinek esetleges módosításait, valamint jóváhagyja a következő pénzügyi időszak költségvetését.

A fajmegőrzési terv kitér négy kontinens – Afrika, Ázsia, Ausztrália és Európa – 102 országában előforduló 26 túzokfajának állománynagyságára, természetvédelmi helyzetére és veszélyeztető tényezőire. A dokumentum összehangolt intézkedéseket határoz meg, többek között, az élőhelyek megőrzése és helyreállítása, a túzokbarát mezőgazdasági művelés, a szabadvezetékekkel való ütközésekből eredő mortalitás mérséklése, az orvvadászat visszaszorítása, valamint a kutatás terén.

Mivel a hazánkban élő túzokfaj (Otis tarda) fokozottan védett, állománya pedig növekvő tendenciát mutat, a nemzetközi fajmegőrzési tervbe foglalt hazai jó gyakorlatok megosztása is elősegíti a hasonló igényű, csökkenő állományú túzokfajok természetvédelmi helyzetének javítását. A fentiek mellett, szintén aktív magyar szerepvállalással fontos döntések születtek hazánk szimbolikus madara, a kerecsensólyom védelmében is.

Címlapfotó: AM