Az interjú során az alábbi kérdések álltak a középpontban:
Tavaszi fagyok és aszály – mi lesz veled, magyar zöldség-gyümölcstermesztés?
A tavaszi fagy már nem rendkívüli esemény, hanem az új normalitás része? Hogyan lehet védekezni ellene? Az aszály ugyanekkora vagy még nagyobb baj? Milyen magyar termesztésű zöldségből és gyümölcsből lesz kevesebb idén? Mennyivel lesznek drágábbak? A termelők tudnak alkalmazkodni, vagy sokan inkább felhagynak az ültetvényekkel? Amikor a fogyasztó 1.500–2.500 forintos árakat lát, abból mennyi marad a termelőnél?
A hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás alakulása
Milyen termékeknél a leglátványosabb az import térnyerése? A népszerű egzotikus gyümölcsökre pluszban van igény, vagy ezeket a magyar fajták kárára vásárolják az emberek? A gyorsuló klímaváltozás miatt néhány évtizeden belül déligyümölcsöket kell termesztenünk? A vásárló tényleg magyar árut keres, vagy elsősorban olcsót? Kellene egy erősebb „magyar zöldség-gyümölcs” kampány, vagy az önmagában kevés?
Az ÁFA-csökkentés lehetséges következményei, indokoltsága
Mit oldana meg a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése 27 százalékról 5-re? Az ÁFA-csökkentésből mennyit látna a fogyasztó a bolti árakban? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy az ÁFA-csökkentés hasznát a kereskedelem lenyelje? Miért nem nő érdemben a magyar lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása? A közétkeztetésben hogyan lehet több magyar zöldség és gyümölcs?
Munkaerő és robotizáció
Van még elegendő kézi munkaerő a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban? Külföldi idénymunkások nélkül működőképes lesz a magyar kertészet? A robotizáció kiválthatja a kézi munkaerőt? A fiatal gazdák számára vonzó ez az ágazat?
A beszélgetés az itt megtekinthető:
