Nagyszerűnek tartja a VIDOR-t, ahol számos nagy sikert aratott, több díjat is elnyert, például 2005-ben a legjobb férfi alakításért járó ARLECCHINO-díjat a Mulatság című darabban nyújtott alakításáért; vagy a PIERROT-díjat, amit a legjobb kamaraszínházi előadásért érdemeltek ki a Nézőművészeti Kft. Leenane szépe című előadásáért. Nagy elismerésként élte meg 2000-ben a HYPPOLIT-, azaz az életmű-díjat. Ekkor az Eleven éjszaka című darabban láthattuk, amely a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadása volt.
Novemberben többször is Nyíregyházára vezet az útja, önállóan az Egy életem című stand uppal a Nagyszínpadon lép fel 21-én, míg az Elem (T. M. emlékére) előadásban négy alkalommal is a Krúdy Kamarában. Kováts Dénes interjúja.
Az Egy életem Nyíregyházán is sikerprodukció, hiszen november 21-én már harmadik alkalommal adja elő a Móricz Zsigmond Színházban. Összesen hányadiknál tart?
Úgy hatvanöt-hatvannyolc előadás ment le eddig belőle.
Szereti?
Persze, hogyne szeretném. Országszerte sok helyen voltam már vele, mindenütt teltház előtt.
Természetes tehát, hogy szeretem, s úgy tűnik, a közönség is.
Ez legalább olyan fontos.
Hát persze, hiszen ha nem szeretnének, akkor nem működne.
Amikor Lévay Balázs megkereste az ötlettel, mit válaszolt?
Ő akkor már dolgozott ezzel a témával Grecsó Krisztiánnal, és azt mondta nekem, szeretné, ha velem is készülne egy est. Azt feleltem, még nem csináltam ilyet, de vágjunk bele, próbáljuk meg. Aztán lesz, ami lesz.
Miként, mi alapján jött létre a produkció?
Elkezdtünk kijelölni pontokat, olyan témákat, amelyek érdekesek lehetnek, illetve amelyekről nem nagyon beszéltem eddig. Kerestük a határvonalakat: meddig lehet elmenni, mi az az életemből, ami a nyilvánosság előtt elmondható, amit kiad magából az ember, hiszen csak egy-két szelete tartozik a nagyközönségre. Így alakult ki az téma, amit most játszom: van benne humor, van benne pici vallomás, pici szelet a családról, a színházról, rajongókról, meg egyáltalán: mindenről.
Mindig ugyanúgy és ugyanazt meséli el, mintha egy színdarabot mondana el?
Itt-ott azért változik, mert reflektálok a közönség reakcióira is, és abból humoros helyzetek szoktak kialakulni.
Mit gondol, miért kíváncsiak Önre, az Ön életére az emberek? Mit adhat nekik ez az est?
Mondhatnám azt, hogy nem tudom. A másik meg, hogy valószínűleg szeretnek, vagy szeretik, amit belőlem ismernek, és kíváncsiak, hátha többet tudnak meg. Meg talán remélik, hogy lesz egy kis humor az esten.
Ha Nyíregyházán lép fel, bármilyen előadásban - bár szerintem másutt is hasonló lehet a helyzet - pillanatok alatt elfogynak a jegyek. Fürdik a népszerűségben?
Hát nem szomorkodom emiatt. Természetesen örülök neki, hogy kedvelnek. Megjegyzem, Szolnokon 15 évig voltam társulati tag, nyilván vidéken ott szerepeltem a legtöbbet, de utána Nyíregyháza jön a sorban, majd Debrecen, Pécs. Nyíregyházán még 1994-ben vendégként szerepeltem a Marat halálában, nagyon sokszor megfordultunk a VIDOR Fesztiválon, jónéhány előadásunk volt a Nagyszínpadon és a Kamarában is. Hamarosan megyünk az Elem című Háy János produkcióval, amit Bérczes László rendezett, és bérletes vendégelőadásként játsszuk majd Nyíregyházán.
Erre rögtön visszatérünk, de még érdekelne, szívesen áll-e egyedül színpadra, mint az Egy életemben?
Azzal áll szívesen az ember színpadra, amiről azt gondolja, hogy érdeklődésre tart igényt, vagy esetleg van egy kis tartalom is benne. Az Egy életem ezek közé tartozik.
Akkor térjünk át az Elemre, amely az Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház közös produkciója. Miről szól ez a színdarab, amelyben Kerekes Éva a partnere, és zenészként Rozs Tamás lesz még jelen a színpadon?
Az én meglátásom szerint sok mindenről szól. A párkapcsolatról, arról, milyen együtt lenni valakivel sok éven át, a párkapcsolatban felmerülő problémákról, az elmúlásról, de akadnak tréfás helyzetek is, tehát humorral van vegyítve. Szerintem nagyon szép előadás.
A nemrég elkezdődött évad milyennek ígérkezik az Ön számára? Tavaly azt mondta, hogy a szeptember-októbere nagyon zsúfolt, noha máskor sincs munka nélkül.
Most is így történt. Már volt egy bemutatóm szeptember huszadikán az Átriumban: a Keresztes Tamás rendezte Mindent bele, avagy a lelkek nyugalma című kortárs dráma, a Delta Produkció égisze alatt. Ezt követően márciusban kezdek próbálni egy újabb előadást.
Ebben az évadban is huszonsokat játszik havonta?
Általában húsz fölött minden hónapban, huszonkettő-huszonnégyet.
A vidéki fellépések okán sokat utazva…
Ebben a fiatal korban még bírja az ember.
Mondott már nemet felkérésre?
Ha mondtam, akkor az elfoglaltság miatt volt.
Fradi szurkolóként most hogyan érzi magát?
Hát nem a legjobban, ha a tabellára nézek, de még sok van hátra. Majd meglátjuk, hogyan alakul a végére.
Sikerül személyesen, a helyszínen is drukkolnia?
Ritkán, de ha mód van rá, akkor természetesen kimegyek. Két fanatikus fradista társ csatlakozik hozzám, ha teheti, mindkettő nyíregyházi kötődésű: Gados Béla és Thuróczy Szabolcs, no és a gyerekek közül is társul valaki.
Az interjú (más címmel) először a Nyíregyházi Naplóban jelent meg.
Fotók: Mucsi Zoltán FB oldala
