Ezt Nagy István agrárminiszter jelentette be, és emlékeztetett arra: a 2025-ös esztendő próbára tette a magyar agráriumot, különböző csapások érték, például növény- és állatbetegségekkel, kora tavaszi faggyal, aszállyal kellett megküzdeni.

Közlése szerint március közepén megkezdődik a gazdálkodók kompenzálása az időjárás okozta károk után, a megemelt keretnek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, a Magyar Államkincstár pedig március végéig kiutalja a pénzt a kárt szenvedett gazdáknak.

Nagy István szólt arról is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében a gazdaságfejlesztési és beruházási célú támogatások kötelezettségvállalása március végére haladja meg az 1000 milliárd forintot, s szerinte ez a tőkeinjekció a garancia arra, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlődni fog.

A Vidékfejlesztési Programot Magyarország 2025 végén forrásvesztés nélkül zárta, a program összesen csaknem 3.000 milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte majdnem 400 ezer projekt valósulhatott meg a keretében.

A KAP Stratégiai Tervvel új korszak vette kezdetét. Már elindult az új ciklus, ahol még nagyobb, több mint 3.150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató kettes pillérben. Ennek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, több mint 1.700 milliárd forint értékben. Eddig már 104 ezer kérelem kapott zöld utat.

A legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemeknél történnek. Eddig több mint 300 nagyberuházás kapott zöld jelzést, összesen 451 milliárd forint értékben, a kisebb és közepes fejlesztést tervező kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődhet, csaknem 40 milliárd forintból. Az állattartó telepek megújítására országszerte több mint 1.000 gazdaság nyert el támogatást, összesen mintegy 68 milliárd forintot, a kertészeteknek a modern üvegházak, hűtőházak és a feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül a miniszter kiemelte, hogy bürokratikus terheket vesznek le a gazdálkodók válláról. A beruházáshoz igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni. Ez a segítség a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. Az önerőnek persze a végére meg kell lennie.

A miniszter szerint 2026 a nehézségek ellenére is az építkezés éve lesz a magyar agráriumban, hiszen sorra indulnak a fejlesztések és beruházások. Úgy vélekedett: a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz.