A rosszkor érkező lehűlés jelentős kárt okozott a hazai méhészeteknek. Az első akácvirágzás alatt több napon át hűvös, csapadékos idő volt, ezért a méhek nem tudtak megfelelően hordani. Az ágazati becslések szerint országosan mintegy 6 ezer tonna akácméz eshetett ki, ami közel 10 milliárd forintos veszteséget jelenthet.
A kár súlyát az adja, hogy az akác rövid ideig ad igazán jó nektárt. Egy-egy területen nagyjából tíz nap alatt eldől, mennyi méz kerülhet a kaptárakba. Ha ebben az időszakban hideg, esős napok jönnek, a méhek repülése visszaesik, a virágzás pedig közben halad tovább.
Az eső önmagában nem kedvezőtlen a mezőgazdaságnak, de az akácméztermelésben az időzítés döntő. A virágzó akác meleg, napos időben adja a legtöbb nektárt. A mostani lehűlés éppen a virágzás legfontosabb napjait érte el, ezért a kiesés már nem pótolható teljesen.
A veszteség nem csak a méhészeket érinti. Az akácméz a magyar méztermelés egyik meghatározó terméke, piaci és export szempontból is fontos. Egy ekkora terméskiesés hatással lehet a méhészetek bevételére, a kínálatra és a szezon egészének megítélésére is.
A folytatásban a középhegységi akácvirágzás még javíthat az idei mérlegen, ha kedvezőbb időjárás érkezik. A korai akácnál elszenvedett veszteség azonban már megtörtént. Az idei szezon ismét megmutatta, mennyire szűk időablakon múlik az akácméztermés, és mennyire kiszolgáltatott a méhészet az időjárási fordulatoknak.
Kováts Viktor
