Egyebek között ez derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképéből, amiből azt is megtudtuk: a hazai termelők a belső piaci igények kiszolgálása mellett már az exportpiacokra is szállítanak. A hagyományos exportpiacnak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitel. A frisspiaci áru mellett a feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.

Árnyalja a képet, hogy mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest.

A körkép szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is gondot okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, ezt az is bizonyítja, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett

A répa öntözött kultúra, a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. A magyar termesztésből származó sárgarépa május végétől februárig biztosan elérhető a piacon. Ezt követően érkezik be import is az országba.

A NAK és a FruitVeB összesítése szerint az országban mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50-70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak.

Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes, az elemzés alapján ennek elsődleges oka, hogy a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, így nagyon magas a termelés tőkeigénye.

*

A sárgarépához hasonlóan a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után 2024-ben fordulat következett be, és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.

Az elemzésből kiderült: a petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztják. Ennek megfelelően az export főként a környező országokra korlátozódik.

A termelésben az utóbbi tíz évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött. A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem csökken, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának - derül ki a körképből.