Kevesebb sárgarépa kerülhet az európai piacra az idei szezonban. Nyugat-Európa meghatározó termelőországaiban visszafogták a vetést, a megmaradt állományokat pedig hőség és csapadékhiány terheli. A szűkülő kínálat erősítheti a versenyt a megfelelő minőségű tételekért, de a termelők jövedelmezősége ettől még nem feltétlenül javul.
A FruitVeB összefoglalója szerint Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban is csökkent a gyökérzöldségek termőterülete. Az érintett nyugat-európai országok szabadföldi zöldségterülete az előző évhez képest mintegy 11 százalékkal esett vissza.
A területcsökkentés a 2025-ös nehéz értékesítési szezon következménye. Az alacsony felvásárlási árak és a növekvő költségek mellett több gazdaság már nem vállalta a korábbi vetésterület fenntartását. A piac így már az időjárási károk előtt kisebb kínálattal számolhatott.
Kevesebb és gyengébb áru jöhet
A helyzetet a nyár eleji hőhullám súlyosbította. Nyugat-Európa több térségében 35 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, helyenként 40 fok körüli értékeket mértek. A nagy meleg és a vízhiány a sárgarépa érzékeny növekedési időszakában érte az állományokat.
A Fresh-market értékelése szerint a szélsőséges időjárás nemcsak a hozamot, hanem a gyökerek méretét és minőségét is ronthatja. Ez azért lényeges, mert a betakarított és a ténylegesen értékesíthető mennyiség között jelentős különbség lehet. A kisebb vagy szabálytalan gyökerek egy része nem kerülhet a frisspiaci választékba.
Spanyolország szárazsággal érintett termesztőkörzeteiben 10-15 százalékos terméskiesést becsülnek. Az ország fontos beszállítója az európai piacnak, ezért a spanyol áru csökkenése más termelőországok kínálatára is nagyobb terhet helyezhet.
Németországban és Franciaországban közben késik az állományok fejlődése. A betakarítás eltolódása átmenetileg tovább csökkentheti a nagykereskedelmi piacokra kerülő mennyiséget.
A magasabb ár nem mindig jár nagyobb haszonnal
Ha kevesebb áru kerül forgalomba, emelkedhetnek az import- és nagykereskedelmi árak. Ez azonban egyelőre lehetőség, nem biztos következmény. A piac alakulását a következő hetek időjárása, a betakarítható mennyiség és a minőségi kihozatal együtt határozza meg.
A drágulás önmagában a termelőknek sem jelent feltétlenül jobb évet. Az öntözés, az energia, a munkaerő, a növényvédelem és a csomagolás költségei emelkedtek. Ha ehhez kisebb hozam társul, az egy kilogrammra jutó termelési költség is nő.
A magyar termelők számára a nyugat-európai helyzet fontos piaci jelzés. A szűkülő kínálat kedvezőbb értékesítési helyzetet teremthet azoknak, akik megfelelő mennyiségű, egységes minőségű áruval rendelkeznek. Közben azonban az importért folyó verseny és a bizonytalan terméskilátások a hazai kereskedelmet is érzékenyebbé tehetik.
Az idei sárgarépaszezon kulcskérdése ezért nem pusztán az, hogy mennyi termést szednek fel. Legalább ilyen fontos, hogy abból mekkora hányad felel meg a frisspiaci elvárásoknak, és az árak emelkedése képes lesz-e ellensúlyozni a hozamveszteséget, valamint a magasabb költségeket.


























