Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben a hő- és vízellátottságot együtt nézve, és milyen mai európai éghajlatok felé közelítünk a következő évtizedekben - közölte a masfelfok.hu az MTI-vel.

A kutatás szerint Magyarország az elmúlt fél évszázadban annyit melegedett, hogy az utóbbi években átlagosan az ország területének felén Spanyolország középső részének klímája tapasztalható.

Romlik a vízellátottság
Mindeközben, bár az éves csapadék mennyisége csak kisebb mértékben változott, a vízellátottság romlik. A melegebb éghajlat nagyobb párolgási igénnyel jár, ezért ugyanannyi csapadék mellett is több víz hiányozhat a rendszerből.

Az átalakulás feltérképezésére a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást használták, amely nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékot veszi figyelembe, hanem a vízháztartás szempontjából fontos, hónapról hónapra zajló kölcsönhatásokat, a légkör és a felszín közötti folyamatokat is.

A megfigyeléseket 1972 és 2025 között tekintve látható, hogy Magyarország az évek többségében leginkább a középszáraz klímaövbe tartozott. A hőellátottság szempontjából az 1970-es és 1980-as években Magyarország homogén volt, és a kissé meleg klímaövbe tartozott. A globális felmelegedés hatására azonban mára az ország területének fele a közepesen meleg klímaövbe került. Ilyen hőellátottság Európában jelenleg tőlünk délebbre fordul elő, többek között a Pó-síkságon, Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakasza mentén.

Így alakulhat a jövő
A jövőre nézve egy olyan forgatókönyvet vizsgáltak, amely 2040 után globálisan az üvegházhatású gázok jelentős kibocsátáscsökkentésével számol. A jelenleg ismert vállalások, tervek alapján 2100-ra nagy valószínűséggel ehhez a közepes pályához leszünk közel, és várhatóan csak kissé megyünk az ezen forgatókönyv szerint becsült globális átlaghőmérsékleti érték fölé.

A következő évtizedekben kedvezőtlenebb tendenciával kell számolni, tovább nő a félszáraz éghajlati kategória aránya, 2040 után a szárazabb klímák már az ország területének átlagosan 67 százalékán várhatók.

A hőellátottságot tekintve 2021–2040 között átlagosan a terület 67 százalékában, majd akár a 84 százalékában is előfordulhat a közepesen meleg klíma a jelenlegi 49 százalék helyett, 2060 után kis területen egy-egy évben átkerülnénk a meleg klímaövbe, mely jelenleg leginkább a Rómától délre elhelyezkedő mediterrán síkvidékek éghajlati viszonyainak felel meg.

A szárazabb (kisebb vízellátottságú) és a melegebb (nagyobb hőellátottságú) éghajlat irányába való eltolódás együttesen olyan éghajlati feltételeket teremt Magyarországon, amelyek ma a mediterrán térség egyes részeire jellemzők. Ezek pedig a talajokra, a természetes növényzetre és a mezőgazdasági kultúrákra is nagyon erős nyomást helyeznek.

A vizsgált közepes forgatókönyv szerint a jövőben az ország területét és az éveket együtt nézve kisebb részben a félszáraz éghajlati övbe tartozunk majd, míg nagyobbrészt a közepesen meleg hőellátottsági kategóriába. Ma ez a kategóriapár tartósan Európában tőlünk délre jellemző.

Hazánk éghajlata tehát egyre inkább olyan mai európai területekhez kerül közelebb, mint ami Spanyolország középső részén, a Duna-delta környékén vagy Görögország északi részén jellemző.

Változhat a növényvilág
A félszáraz és közepesen meleg klímaövek természetes növényzete jelentősen eltér a Magyarországon megszokottól. Ezekben a térségekben más mezőgazdasági kultúrák is jellemzőek: például az olajbogyó, a füge, a mandula, különféle citrusfélék, illetve a nagyobb hőigényű vörösborszőlő-fajták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek egyszerűen átvehetik a mai hazai növénykultúrák helyét, hiszen a talajadottságok, a fagyveszély, a gazdálkodási feltételek is sokat számítanak.

A termeszthetőség feltételeit és az esetlegesen szükséges módosításokat részletesen meg kell vizsgálni, mielőtt nagy területen teljesen átalakítanánk a növénytermelési rendszert.

A kutatók szerint ezért fontos, hogy a globális kibocsátás legalább a vizsgált közepes pálya közelében maradjon. Ehhez az energiafogyasztás jelentős visszafogása és a megújuló energiaforrásokra való gyors átállás szükséges.

A magyarországi változás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet pusztán abból megítélni, mennyi eső esik. Egy melegebb éghajlatban ugyanabból a csapadékból is kevesebb víz marad a talaj, a növényzet és a mezőgazdaság számára - összegezték a kutatók.