Az aranyszínű sárgaság, vagyis a flavescence dorée a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége. A kórokozót az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely a fertőzött tőkékről rövid idő alatt további növényekre is átviheti a fitoplazmát. A fertőzés következtében jelentősen visszaeshet a terméshozam, járványszerű terjedés esetén pedig egy-egy ültetvény 80–100 százaléka is megfertőződhet – sőt, a betegség végül az egész ültetvény pusztulásához is elvezethet.

A Nébih tájékoztatása szerint a kórokozó ma már Magyarország valamennyi borvidékén jelen van, bár eltérő intenzitással. Különösen érintett a balatoni és a Felső-Pannon borrégió.

A védekezésben kulcsszerepe van a fertőzött tőkék gyors eltávolításának és az amerikai szőlőkabóca gyérítésének. Különösen komoly problémát jelentenek az elhanyagolt, nem rendeltetésszerűen művelt szőlők, amelyek a kórokozó terjedésének gócpontjaivá válhatnak.

A kormány ennek kezelésére módosítaná az élelmiszerláncról, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvényeket. A tervek szerint a borvidékeken működő hegyközségek vezetői, a hegybírók nemcsak a nyilvántartott ültetvényeket, hanem minden, a betegség terjedése szempontjából kockázatos szőlőterületet ellenőrizhetnének. Szükség esetén közérdekű kivágást is elrendelhetnének, így akkor is megkezdődhet a fertőzött tőkék eltávolítása, ha a tulajdonos nem elérhető.

A szigorúbb fellépés mellett a szabályozás a termelők számára kártalanítási lehetőséget is biztosítana. A fertőzés miatt kivágott tőkék után részleges kártalanítás lenne igényelhető, ha a termelő vállalja, hogy öt éven belül újratelepíti a szőlőt.

A cél egyértelmű: a fertőzés terjedésének lassítása és a magyar szőlőültetvények megóvása, mielőtt a betegség még nagyobb gazdasági károkat okozna.

Az aranyszínű sárgaság betegség miatt benyújtott törvényjavaslatokról ezen az oldalon olvashatnak, a Nébih tematikus oldala pedig részletesen ír további intézkedésekről, valamint a megelőzés lépéseiről is.