A döntés nem jelképes lépés: egy létező, gazdasági kapcsolatokkal rendelkező ágazat fokozatos megszüntetéséről van szó.
A tilalom állatjóléti indokokra épül. A prémes állatok tartása régóta vitatott terület, különösen a ketreces tartás, az állatsűrűség és a tartási körülmények miatt. Több európai ország már korábban szigorított vagy teljes tiltást vezetett be.
A lengyel döntés súlyát az adja, hogy az ország eddig az európai prémágazat egyik fontos szereplője volt. Ezért a kivezetés nemcsak állatvédelmi üzenet, hanem piaci és szabályozási jelzés is.
A gazdasági hatás az érintett tenyésztőkön túl is jelentkezhet. A takarmányozás, a feldolgozás, a kereskedelem és a munkaerőpiac is kapcsolódhat az ágazathoz. Ezért az átmeneti időszak és a kárpótlási szabályok meghatározóak lesznek.
A magyar agrárium számára a döntés elsősorban irányjelzés. Az állattartásban egyre kevésbé elég a hatékonyság: a társadalmi elfogadottság és az állatjóléti megfelelés is versenyképességi tényezővé válik.
A következő években azok az ágazatok kerülhetnek erősebb nyomás alá, ahol a tartástechnológia és az állatjóléti elvárások között nagy a távolság.
Kováts Viktor




























