A közlemény szerint a Nederlandse Voedsel- en Warenautoriteit (NVWA) ellenőrei hat, Brazíliából érkező marhahússzállítmányban találták meg az ösztradiol nevű hormont, amelyet az Európai Unióban tilos használni élelmiszer-termelésre szánt állatok esetében. A szarvasmarhák növekedésének serkentésére és szaporodási ciklusuk szabályozására alkalmazzák az anyagot, ugyanakkor az Unió „zéró toleranciát” alkalmaz az ilyen hormonmaradványokkal szemben.

A hat szállítmány közül négy, összesen 62.781 kilogramm hús érkezett Európába, két importőrön keresztül már több vevőhöz is eljutott. Mivel a hús jelentős részét továbbértékesítették, bekerült az európai élelmiszerláncba, és vélhetően részben már el is fogyasztották. Egyes jelentések szerint mintegy 5000 kilogramm hűtött marhahús minden bizonnyal teljes egészében elfogyott, mivel a hatósági riasztás csak a szavatossági idő lejárta után történt.

A fennmaradó két, egyenként mintegy 25 tonnás fagyasztott szállítmányt a holland hatóságok még a forgalmazás előtt feltartóztatták, és megakadályozták további értékesítését. Az érintett vállalatokat értesítették, és felszólították a forgalmazás azonnali felfüggesztésére. A figyelmeztetést az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszerén, a Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) keresztül adták ki, amely lehetővé teszi a tagállamok gyors tájékoztatását és a termékek visszahívását.

Mint az Európai Bizottság vizsgálatából kiderült: a szennyezett hús eljutott például Belgiumba, Írországba, Olaszországba, Spanyolországba, Svájcba és az Egyesült Királyságba is. A tételek egy része jogszerű exportdokumentumokkal lépett be az Európai Unióba, ám ezek nem tartalmazták a hormonkezelés tényét.

A hatóságok szerint az ösztradiolt tartalmazó marhahús egyszeri fogyasztása nem jelent akut egészségügyi kockázatot, azonban a hormon jelenléte jogilag elfogadhatatlan, és sérti az uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat. Az Unió éppen ezért teljes mértékben tiltja az olyan hormonok alkalmazását, amelyek serkentik az állatok növekedését vagy súlygyarapodását.

Az ügy következményeként az Európai Bizottság szigorúbb ellenőrzéseket rendelt el a Brazíliából származó marhahús-import esetében, ez többek között gyakoribb laboratóriumi vizsgálatokat és a határállomásokon végzett fizikai ellenőrzések fokozását jelenti.

Mint kiderült, egy korábbi uniós audit már hiányosságokat tárt fel a brazil ellenőrzési rendszerben, különösen az állatok nyomon követhetőségével és a hormonkezelések elkülönítésével kapcsolatban.

Az esetnek természetesen politikai visszhangja is lett. Több európai agrárszervezet és politikus – így magyarok szerint is – a történtek azt bizonyítják, hogy az importált termékek nem mindig felelnek meg az Európai Unió szigorú szabályainak, miközben az európai gazdálkodók jelentős költségeket viselnek a megfelelés érdekében. Néhány képviselő ideiglenes importtilalmat is javasolt a brazil marhahúsra mindaddig, míg a problémák okát teljes körűen fel nem tárják.

Az incidens azért is érzékenyen érinti az Unió agrárpiacát, mert az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás régóta viták tárgyát képezi. Az európai termelők attól tartanak – s a jelek szerint teljes joggal – hogy az eltérő termelési és ellenőrzési standardok tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenek.

Brazília korábban azt állította, hogy az EU-ba exportált marhahús megfelel az előírásoknak, és nem jelent veszélyt a fogyasztókra, ugyanakkor elismerte, hogy az ellenőrzési rendszerük fejlesztésre szorul.

Ez az eset ismét rávilágított arra, hogy bár az Európai Unió élelmiszer-biztonsági rendszere képes az előírások megsértésének (vagy azok egy részének) feltárására, de a szabálytalanságok egy része a termékek piaci megjelenését követően derül ki. Éppen ezért kulcsfontosságú a nyomon követési rendszerek és az importellenőrzések további szigorítása, máskülönben megrendülhet a fogyasztók bizalma az európai élelmiszer-biztonságot illetően.