Ismét bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyek változatlan névvel, de kisebb mennyiséggel kerülnek a polcokra. A friss bejegyzések szerint többek között húsvéti szezontermékek, ketchupok, kutya- és macskaeledelek, valamint ömlesztett sajtok érintettek.

Az Aldinál például három édesség kiszerelése is módosul. A legnagyobb visszalépés a húsvéti csokinyuszinál látható: a korábbi 175 gramm helyett 100 grammos változat kerül forgalomba. Emellett a csokoládéból készült pénzérmék 125 grammról 120 grammra váltanak, míg a Sweetland márkájú gumicukor a jövőben 300 gramm helyett 200 grammos csomagban lesz elérhető.

Az Univer ketchup esetében kisebb mértékű a módosítás: a kisebb kiszerelés 485 grammról 477 grammra, a nagyobb pedig 840 grammról 833 grammra csökken. Bár a különbség elsőre csekélynek tűnhet, az egységár változása itt is döntő lehet.

A Mars a Pedigree „Adult Small Baromfi & Zöldség” száraz tápnál a 2 kilogrammos csomagot 1,4 kilogrammosra cseréli. A Nestlé a Purina One száraz macskaeledelnél 1,5 kilogrammról 1,4 kilogrammra csökkenti a nettó tömeget.

A Medve sajtoknál is változás történik: a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. egyes termékeknél új kiszerelést vezet be. A Medve Óriás natúr ömlesztett sajt és a paprikás változat 10 grammal kevesebbet tartalmaz majd, így a jövőben 190 grammos csomagolásban kerülhet a vásárlók elé.

S hogy mi a zsugorfláció? Amikor a csomag kisebb lesz, de a pénztárnál nem olcsóbb…

A gazdaságtanban a zsugorfláció vagy legrammozás az a folyamat, aminek során bizonyos termékeknek csökken a mérete/kiszerelése vagy mennyisége, új, kisebb kiszerelést kap a termék vagy minőségromlás tapasztalható a terméknél, miközben a termék ára változatlan marad, vagy esetleg felárazzák. A szó egy szóösszevonás, ami a zsugorodás és az infláció szóból ered.

A zsugorfláció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy növeljék működési árrésüket és jövedelmezőségüket a költségek csökkentésével, az értékesítési volumen fenntartása mellett. A fogyasztóvédelmi csoportok kritikusan viszonyulnak a gyakorlathoz.

A kiszereléscsökkentés önmagában még nem feltétlenül jelent trükközést: előfordul, hogy a gyártó új méretet vezet be, és az ár arányosan igazodik a mennyiséghez. A kérdés ilyenkor az, hogy mi történik az egységárral (Ft/kg, Ft/l).

Zsugorflációról akkor beszélünk, ha a termék nettó mennyisége csökken, miközben a fogyasztói ár nem mérséklődik ugyanilyen arányban – vagyis a vásárló ugyanannyi pénzért kevesebb terméket kap. Ilyenkor sokszor az történik, hogy a darabár változatlan marad, miközben az egységár észrevétlenül emelkedik.

Egy egyszerű példa: ha egy termék 200 grammos csomagja 1.000 forintba került, majd 190 grammos lesz ugyanennyiért, akkor kilogrammonként már drágábbá válik – még akkor is, ha a polcon szereplő árcédulán első pillantásra nem látszik a különbség.

A legbiztosabb ellenőrzés a polccímkén feltüntetett egységár figyelése: ez mutatja meg, hogy a kisebb kiszerelés valóban arányosan olcsóbb lett-e, vagy a csökkenő mennyiség mellett valójában emelkedett a termék ára.

Érdemes figyelemmel lenni erre, bár olykor a boltok polcain is jelzik: „vigyázz, kisebb kiszerelés”.