Agrárminiszterünk szerint Magyarország számára az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó stratégiai ágazata. A koronavírus-járvány és háború világosan megmutatta, hogy mennyire fontos az élelmiszertermelés biztonsága. Évszázados tapasztalatunk, hogy a magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és javítani a versenyképességét, ha folyamatosan fejleszti a növénytermesztés számára kiváló alapanyagot biztosító genetikai alapokat is. Éppen ezért a növénynemesítés az egyik legfontosabb befektetés, amelynek eredménye hosszú távon biztosíthatja gyermekeink számára is az egészséges zöldségeket és gyümölcsöket. Szerencsére van mire alapoznunk, hiszen hazánkban több mint 140 éves a vetőmag-minősítés intézményrendszere, a magyar kutatók, növénynemesítők kivételes szakmai tudással rendelkeznek.

Nagy István szerint a terület fontosságát jól mutatják a számok is: Magyarországon több mint 900 intézmény és vállalkozás foglalkozik vetőmag nemesítéssel és előállítással. Szakembereink évente százezer hektár feletti területen dolgoznak azért, hogy több mint 500 millió dollár értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. 

„A másfél évszázados magyar növénynemesítés eredményei azonban nemcsak büszkeségre adnak okot, de folyamatos feladatot is jelentenek számunkra. Legfőbb célunk, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció a növénynemesítés területén is tovább folytatódjon.  A genetikai változatosság védelme a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából elengedhetetlen, mert ez jelenti az alapját az új, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes fajták nemesítésének” – jelentette ki a miniszter.

A tárcavezető példaértékűnek nevezte a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és a kirgiz Vetőmag Szövetség közötti megállapodást. Kifejtette, a magyar vetőmag jó választás, mert hazánk elkötelezett a génmódosítással szemben és a nemesítés mellett. Minden egyes vetőmag mögött óriási kutatómunka és tapasztalat áll. A megállapodás egy kapu Kirgizisztán és hazánk között, amin még sok jó eredménnyel be tudunk majd lépni.